Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47

Névmutató: Brassai Zoltán

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. február 3.

Febr. 3-án Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége. A 180 résztvevő megvitatta az alakulásra vonatkozó szándéknyilatkozatot. Céljaik között szerepel a Bolyai Tudományegyetem és marosvásárhelyi önálló magyar orvosi és gyógyszerészképzés visszaállítása, továbbá magyar nyelvű szaklap újraindítása. Dr. Brassai Zoltán belgyógyász előadótanár elmondta, hogy 1987-ben 78-an végeztek az orvosi fakultás magyar tagozatán, idén csak 18-an kezdték magyarul tanulmányaikat. Az utóbbi időben a magyar végzősök 60-80 százaléka került Moldvába. A küldött-találkozót febr. 24-én tartják. /Dr. Gábos László: Orvosainknak is itt a helye! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

1993. május 7.

Az 1990-benn újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület önállóan működő Orvostudományi Szakosztálya máj. 7-én Nagyváradon tartja meg III. tudományos ülésszakát. A szakosztály elnöke, dr. Puskás György elmondta, hogy 1990 tavaszán az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel együtt alakult újra szakoszályuk. A szakosztály központja Marosvásárhelyen van, ez a város az erdélyi magyar orvoslás fellegvára. Együttműködnek a szintén Marosvásárhely központú Keresztény Orvosok Szövetségével és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezetével. Az elmúlt évek kivándorlása a szakosztályt érzékenyen érintette. Az Orvostudományi Szakosztály tudományos ülésszakot tartott Székelyudvarhelyen /1991/ és Kézdivásárhelyen /1992/. A székelyudvarhelyi vándorgyűlésen elhangzott előadások anyagát kiadták az EME Orvostudományi Értesítő 64. számában. Nagyváradon a vándorgyűlést együtt tartják a Keresztény Orvosok Szövetségének közgyűlésével. Dr. Brassai Zoltán, a külkapcsolatokkal megbízott elnöki tag beszámolt arról, hogy az anyaország lehetőséget biztosít posztgraduális képzésre. /Dr. Ábrám Zoltán: Az EME Orvostudományi Szakosztályáról a III. tudományos ülésszak előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1995. szeptember 15.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ orvosi szakosztálya kezdeményezésérére háromnapos rendezvénysorozat kezdődött Marosvásárhelyen arra emlékezve, hogy a városban 50 éve áll fenn az orvosi egyetem. A megemlékezések színhelye a Vártemplom és a Kultúrpalota, mert az egyetem nem adott otthont számukra. A Bolyai Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karát 1945-ben költöztették Kolozsvárról a városba. 1948-ban önálló lett az egyetem. 1962-ben román tagozatot létesítettek az orvosi egyetemen, ennek eredményeként amíg 1965-ben a hallgatók 91 %- a magyar volt, jelenleg már csak 23 %-a. Nincs önálló magyar tagozat Marosvásárhelyen, csak magyar tanulócsoportok működnek. Rektorai, professzorai, végzettjei között olyan kiváló személyiségek vannak, mint dr. Miskolczy Dezső, dr. Haynal Imre, dr. Környei István, dr. Putnoky Gyula, dr. Haranghy László, dr. Csőgör Lajos vagy dr. Mátyás Mátyás. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A 91 éves dr. Miskolczy Dezső nyugalmazott egyetemi tanár levelét Ferenczy István színművész olvasta fel. Az egyetem múltját idézte fel előadásában dr. Dóczy Pál professzor, dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, dr. Bocskai István, a fogászati kar előadótanára, dr. Ádám Lajos egyetemi tanár a gyógyszerészeti kar történetéről beszélt. Elmondta, hogy annyira leszűkítették a magyar gyógyszerészképzést, hogy 1992-ben egyetlen magyar gyógyszerész sem végzett. Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára egyetem-történeti monográfiákat ismertetett. - Az elmúlt években több mint kétezer magyar orvos hagyta el Erdélyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. május 4.

Máj. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ közgyűlését. Benkő Samu elnök méltatta a hat évvel ezelőtt ugyanebben a teremben újraindított egyesület tevékenységét. A közgyűlésen tartotta meg ünnepi millecentenáriumi előadását dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA és az EME tiszteletbeli tagja. Emlékeztetett arra, hogy száz éve a milleniumot csak Magyarországon ünnepelték, ma viszont az egész világ visszhangzik az 1100-as évfordulótól: olyan magyarok révén, akik fölött országhatárok léptek át, vagy akiket a történelem szétszórt a szélrózsa minden irányába. Nemzetünk egyharmada él olyan ellenséges, beolvasztásra vagy elűzésre berendezkedett környezetben, amellyel szemben csak egy új nemzettudat kialakításával állhatunk helyt, hangsúlyozta. A tét ugyanaz, mint Géza fejedelem idején: magmaradásunk. Sok félrevezetett népben él velünk kapcsolatban a hunokról, avarokról vagy más ázsiai lovas népekről kialakított negatív séma. Azonban Magyarország teljesítményét elfogulatlanul csupán a kárpát-medencei valósággal lehet mérni. A különféle autonómiákban élő népcsoportok is hozzájárultak a történelmi építő munkához, a fő mozgató erőt vitathatatlanul a magyar államiság léte és a római egyházhoz való kapcsolódás jelentette. Felekezeti iskolarendszerünk egy évezreden keresztül fejtette ki áldásos tevékenységét, nem csoda, ha kitartóan ragaszkodunk hozzá. A magyar állam katonai ellenállásának köszönhető, hogy a XIV. század végén a román fejedelemségek még nem kerültek török fennhatóság alá. Jó lenne azokkal közösen ünnepelni, akikkel közösen éltük át ezt az időszakot, erre azonban jelenleg nincs remény. A mi mostani feladatunk főként lelki önbecsülésünk és büszkeségek feltámasztása, mert ez a bennünket ért legrombolóbb válság, melynek köszönhetően Európa legpesszimistább nemzetévé váltunk. Ismét egy megváltozott Európába kell, megváltozott szellemben, bekerülnünk, fogalmazott Jakó professzor. - Az előadást követően megvitatták az EME jelentéseit, elfogadták költségvetését. A választmány lejárt megbízatású tagjai helyébe újakat választottak. Ezek: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József és Gyenge Csaba. Végül új tiszteletbeli tagokat választottak Csűrös István, Nagy Jenő és Jeney Dezső személyében. Jelen volt Szőcs Ferenc, bukaresti magyar nagykövet is. /Ördög I. Béla: Megtartotta ünnepi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1999. június 5.

Jún. 5-én tartotta meg közgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu elnöki beszámolójában kifejtette: az erdélyi magyarság érdeke - kettős kötöttségéből fakadóan - nemcsak az össznemzeti értékek megőrzése, hanem az is, hogy ne maradjon el az anyaország fejlettségi szintjétől. "Transzszilvanizmusunkat nem kívánjuk letagadni, de ezt a magyar közösség szerves alkotóelemeként fogjuk fel" - mondotta az elnök, utalva egyes, az utóbbi időben hallható és a magyar nyelv többközpontúságára célzó véleményekre. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindig a kolozsvári egyetemmel szoros együttműködésben járult hozzá a tudományos eredmények eléréséhez. Most, hogy a magyar egyetem visszaállítása késlekedik, felerősödött az egyesület újjászerveződésének igénye. Az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a romániai politikai közszereplőkre és a magyarországi diplomáciára számíthat. Az utánpótlás kérdésében fájó pont a magyarországi ösztöndíjrendszer gyakorlata, amely eddig valójában "agyelszívást" jelentett. Az új támogatási rendszer, az Apáczai Alapítvány, ezt igyekszik ellensúlyozni. Az erdélyi magyar tudományt sokáig az egyszemélyes kutatóműhelyek jellemezték. Az EME külön erkölcsi elismerésben részesíti azokat, akik a kilátástalan időkben sem hagytak fel a tudományos munkával, megpróbál egyedül segíteni a tudományos könyvkiadáson. Egyed Ákos azt javasolta: az EME vándorgyűléseit úgy tegyék sikeresebbekké, hogy azokat ne korlátozzák egy szakmára. Péter Mihály szerint szorosabbá kell fűzni a szálakat a Magyar Tudományos Akadémiával, amelynek már most 13 külső tagja van Erdélyből. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán és Bors József. Tiszteletbeli tagokká választották Fodor András és Szávai János Zoltán professzorokat. Átnyújtották az okleveleket a tavalyi tiszteletbeli tagoknak: Balássy Andrásnak, Feyné Vincze Máriának, Farkas Lászlónak és Pálfalvi Attilának. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés. Célunk az össznemzeti, valamint saját értékeink megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1999. július 1.

A Magyar Egészségügyi Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya Légzőszervi betegségek címmel továbbképző konferenciát tartott Kolozsvárt, június 18-19-e között. A részvevők az előadások után megtekinthették a Szervátiusz Múzeumot, a Hintz-patikát (Gyógyszerészeti Múzeumot), amely a maga 600 évével a magyar nyelvterület egyik legrégibb működő gyógyszertára volt. Dr. Andrásofszky Barna, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke kifejtette, hogy a társaság történetében ez az ötödik ülés, amelyet Magyarország határain kívül rendeztek meg. Rendkívül jelentősnek tartja, hogy évenként összejönnek a Kárpát-medence magyar orvosai. - Dr. Andrásofszky Barnát szülőfaluja, Szilágynagyfalu díszpolgárává választotta. - Dr. Brassai Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem prodékánja, tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja megállapította, hogy az utóbbi időben a magyar nemzetiségű orvostanhallgatók száma megnövekedett. Ma már 10 marosvásárhelyi magyar egyetemista tanul Oxfordban egy évet. Komoly támogatást kapnak az anyaországtól is. Dr. Brassai Zoltán szakképesítését nyugaton szerezte meg, és több évi ott-tartózkodás után hazatért. /Csomafáy Ferenc: Visszatekinteni és előrenézni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1999. szeptember 25.

Szept. 27-én nyílik a tanév a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol az idén 410 elsőéves hallgató kezdi meg tandíjmentesen tanulmányait az általános orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti karon, valamint a fogászati és újdonságként az orvosi asszisztensképző kollégiumban. Ez a szám kiegészül a fizetéses helyekkel (100, 15, 15) a három fakultáson. A jövő héten dől el, hogy a frissen bejutott hallgatók milyen nyelven hallgatják az előadásokat. A bejutott magyar diákok száma alig valamivel kisebb, mint az elmúlt két esztendőben, amikor az általános karon például (1998-ban) elérte a 47 százalékot. Az 1999-2000-es egyetemi évben az általános orvosi karon a 250 hallgatóból körülbelül 111 (44,4 %) hallgatja az előadásokat magyar nyelven, a fogorvosin az 50-ből 17 (34%), a gyógyszerészeten az 50-ből 26 (50%). Ehhez kell még hozzászámítani a fizető hallgatókat, s így alakul ki majd a végleges arány. A nyugdíjazások miatt újólag csökkent a magyar egyetemi tanárok száma Dr. Brassai Zoltán belgyógyászprofesszor, az általános orvosi kar helyettes dékánja elmondta, Gáspár István, Péter Mihály és Bocskay István professzorok nyugdíjazása nagy gondot jelent, s ez a helyzet a fogorvosi karon érezteti leginkább a hatását. Az általános karon a nagyobb diszciplínák esetében megoldott a magasan képzett oktatók száma, a hiányt a kisebb szakok esetében kell pótolni. Ezt egyrészt a konzultáns professzorok segítségével oldják meg, másrészt klinikus orvosok vállalták az órák megtartását. A jövőben a nyugdíjazások tovább folytatódnak, Brassai professzor kifejtette, hogy azokban a tehetséges, külföldi ösztöndíjakban is részesült fiatalokban bízik, akik vállalkoznak erre a munkára. /Évkezdés a MOGYE-en. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

1999. október 2.

Romániában jelenleg 11 orvosi egyetem keretében mintegy 7800 fiatal orvost képeznek ki. Ezek közül az egyetemek közül csak ötnek van meg a végleges akkreditálása, a többi hat egyetem ideiglenes akkreditálással rendelkeznek, diákjaik az előbbi öt keretében államvizsgáznak, vagy doktorálnak. Az öt között van a marosvásárhelyi egyetem. Dr. Brassai Zoltán belgyógyász-professzor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi karának prodékánja elmondta, hogy a gyógyszerészetin az ötven elsőéves diák közül 26 magyarul tanul majd, a fogorvosin 50-ből 17-en. Ehhez hozzájönnek a fizetéses helyek. Az orvosi karon a hat évfolyamon közel kétezer hallgató van, a 250 tandíjmentes orvosi helyre 109 magyar diák jutott be. Ezek az adatok még nem véglegesek, hiszen a fizetéses helyek száma az orvosin 100, a fogorvosin és gyógyszerészetin 15-25, és oda is jutottak be magyarok. Tehát az első éven a három karon kb. 138-an hallgatnak majd magyar előadásokat.- Marosvásárhelyen nemcsak az anyaországból, hanem Németországból, Izraelből és néha az arab országokból is vannak diákok, ők tandíjat fizetnek. - Tíz év alatt voltak változások. 1989-ben a 200 hallgatóból mindössze 16 volt magyar ajkú. A gyógyszerészeti fakultást meg akarták szüntetni, négy éve nem volt felvételi. Akkor a marosvásárhelyi egyetem elsorvasztása volt a cél. A fogorvosi karon három magyar diák volt, a belgyógyászati karon összesen hat magyar hallgató. 1998-ra elérték a 145-ös magyar hallgatói létszámot. Most már nem fenyegeti veszély a magyar részlegeket. - A marosvásárhelyi orvosin jelenleg még mindig az a helyzet, hogy a rektor és a dékánok csak román nemzetiségűek lehetnek. A helyetteseik magyar nemzetiségűek. Problémák vannak viszont a tanári középnemzedék létszámában. Egy adott pillanatban 12 idős tanárt magyar professzort nyugdíjba küldtek. Ezt a veszteséget nem tudták pótolni. A fiataloknál külön segítséget kaptak a továbbképzésben Vízi Szilveszter akadémikustól /Magyar Tudományos Akadémia/. /Máthé Éva: Tíz évvel ezelőtt a mélypontról indultak. - Interjú dr. BRASSAI ZOLTÁN belgyógyász- professzorral, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi karának prodékánjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1999. október 5.

A Kemény Zsigmond Társaságnak nagy jelentősége van Marosvásárhely, Erdély szellemi életében. Ennek emlékét őrzi Marosi Ildikó 1973-ban kiadott kötete a társasággal kapcsolatos levelezésről. A kommunizmus idején szünetelt a társaság tevékenysége, majd a kilencvenes évek elején újraindult. A szeptember 28-án megkezdődött új évad első előadója dr. Péter Mihály mikrobiológus, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezető professzora volt, aki a kórokozókról, fertőző betegségekről értekezett. Csíky Boldizsár zeneszerző, a társaság jelenlegi elnöke nyilatkozott munkájukról. El akarták kerülni, hogy az ugyancsak marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpaddal teljesen azonos funkciót töltsön be a KZST. A bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány /FDSC - Fundatia pentru Dezvoltarea Societatii Civile/ nagyvonalúan támogatta tevékenységünket. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy a meghívottaknak útiköltséget térítettek, valamint alkotási versenyt szerveztek középiskolások számára. - 1990 után a KZST felélesztésében nagy szerepe volt Oláh Tibor irodalomtörténész-kritikus-műfordítónak. Oláh halála után vette át Csíky a stafétabotot. Csíky Boldizsár meghonosította a székfoglalókat, az előadók a társaság tagjaivá válnak ezáltal. Az elmúlt időben meghívták Marosvásárhelyre László Gyula történészt, Újfalusy József muzikológust és Jakó Zsigmondot. 1998-ban Cigány György zenész, Horváth Andor, Jánó Mihály, a sepsiszentgyörgyi művészettörténész, Gál István, a filmrendező, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, a Teleki Téka munkatársa, Pálffy Géza, a budapesti Történelemtudományi Intézet munkatársa és Dan Culcer, Párizsban élő író tartott előadást, és volt egy rendezvényük, amelyre minden romániai magyar irodalmi folyóirat főszerkesztőjét meghívták. Az új évadban a meghívottak között Angi István, Mandics György, Kovács Ferenc, Lőrinczi László, Vekerdi László, Péntek János, Andrásfalvy Bertalan, Várszegi Asztrik, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos, Tenke Sándor és Brassai Zoltán szerepel. /Máthé Éva: Új évadot nyitott a Kemény Zsigmond Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. január 24.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a január 13-án Kolozsváron tartott értekezletükön döntöttek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, melynek célja a Romániai Alapítványi Magánegyetem szervezése és kiépítése. Az alapítvány kuratóriumába az egyetemi és tudományos közélet ismert és elismert képviselőit kérték fel. Elnök: Tonk Sándor történész, egyetemi tanár, tagok: Birtalan Ákos közgazdász, parlamenti képviselő, Brassai Zoltán marosvásárhelyi egyetemi tanár, Marton József római katolikus teológiai tanár, Szilágyi Pál rektor-helyettes, Tolnay István francia-magyar szakos tanár, Toró Tibor fizika tanszék professzora Temesváron, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Magyar Tanszék adjunktusa és Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója. /Megvan a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2000. február 1.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában bemutatták a marosvásárhelyi dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, belgyógyász által szerkesztett, és munkatársaival együtt összeállított Kardiológia és angiológia című kötetet, melyet a németországi Springer Kiadó jelentetett meg. Jelen volt többek között dr. Brassai Zoltán, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem orvosi fakultásának helyettes dékánja, dr. Feszt György egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályának elnöke. A megjelent kötet társszerzői: dr. Ferenczi László egyetemi tanár, dr. Incze Sándor egyetemi adjunktus, dr. György Piroska és dr. Puskás Attila tanársegédek - valamennyien a marosvásárhelyi OGYE munkatársai. A könyv a magyarországi Pro Professione Alapítvány támogatásával jelent meg, melynek elnöke, Entz Géza volt államtitkár szintén jelen volt az könyvbemutatón. /(Máthé Éva): A gyógyítás szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2001. március 26.

Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a Külső tag intézményét a külföldön élő magyar tudósok integrálására. A Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 119 külső és 22 magyar tiszteleti tagja van a világ számos országából. Romániából tizennégy külső tagja van: Kolozsvárról Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc és Uray Zoltán, Marosvásárhelyről Brassai Zoltán és Péter Mihály, Temesvárról Toró Tibor és Bukarestből Demény Lajos; tiszteleti tag Kolozsvárról Faragó József és Jakó Zsigmond. - A környező országokban élő magyar kutatók névjegyzékét 2000-ben már külön kötetben jelentették meg, mely 552 nevet tartalmaz: Horvátország 17, Jugoszlávia 101, Románia 301, Szlovákia 80, Szlovénia 2, Ukrajna 51. - 1996-ban létrehozták az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, melynek fő feladata a magyar tudományosság integrálását célzó intézményes keretek folyamatos kiépítése. Az MTK-EB elnöke Berényi Dénes akadémikus. A bizottságnak az elnöke mellett 11 tagja van, közülük hét Magyarországról és négy külső tag. Ez utóbbiak név szerint: dr. Benkő Samu (Erdélyi Múzeum-Egyesület), dr Bauer Győző (Szlovák Tudományos Akadémia), dr. Ribár Béla (Vajdasági Magyar Tudományos Társaság) és dr. Spenik Ottó (Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia). A bizottságnak hat állandó meghívottja is van, közöttük a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, dr. Szkála Károly. Az MTK-EB kiadásában ún. "színes füzeteket" jelentet meg az Akadémia. A szürke füzet - Magyar Tudományosság Külföldön címmel - az Akadémia célkitűzéseit és tevékenységét foglalja össze. A zöld füzet a külföldi magyar kutatóknak a jegyzékét tartalmazza. A sárga füzet a környező országok tudományos műhelyeit sorolja fel, a tevékenységükre vonatkozó legfontosabb adatokkal, Romániából több mint harmincat. A narancssárga füzet címe: Tudományos fokozatok a környező országokban. A kék füzet azoknak a magyarországi intézményeknek és szervezeteknek a legfontosabb adatait tartalmazza, amelyek a legkülönbözőbb területeken - ösztöndíj, rendezvénytámogatás, könyvkiadás, kutatástámogatás stb. - foglalkoznak a határon túli magyar tudományosság támogatásával. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság fő feladatait a Kapcsolatok és a Domus programokba csoportosították. A Kapcsolatok Program a kapcsolatépítést célozta meg. Az MTA közgyűléseit követően megrendezik a Külső Tagok Fórumát, akik folyóiratokat, tájékoztatásokat kapnak. Jelenleg a külső tagok minden évben két hetet tölthetnek Magyarországon, az Akadémia költségére. - 1993 óta kétévenként megrendezik Debrecenben a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek Fórumát. Magyar tudományos műhelynek tekintik azt az egyetemet, főiskolát, intézetet, tanszéket, múzeumot, tudományos könyvtárat, levéltárat, folyóirat szerkesztőséget, tudományos egyesületet, néhány főből álló kutatócsoportot stb., amelyben bármely tudományágat magyar nyelven, ill. magyar nyelven is művelnek, vagy idegen nyelven ugyan, de a magyar történelemre, kultúrára, civilizációra, nyelvre vonatkozólag végeznek kutatásokat. Magyar tárgyú, hungarológiával foglalkozó tudományos műhelyek a világ számos országában vannak, melyeket a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság fog össze. - A Domus Program (teljes néven Domus Hungarica Scientiarum et Artium) keretében pályázati alapon külföldi magyar kutatók jöhetnek Magyarországra kutatásokat, ill. magyarországi kollégákkal közös kutatásokat folytatni bármely tudományágban. Az ösztöndíjak odaítélését kuratórium végzi, melynek négy tagját az oktatási miniszter, négy tagját és elnökét pedig az MTA elnöke nevezi ki, utóbbit az oktatási miniszter egyetértésével. A Domus kuratóriumának elnöke dr. Berényi Dénes akadémikus. Az elmúlt négy évben több mint 800 pályázatot bírált el pozitívan a kuratórium. A programra az MTA 1997 óta évente 40 milliót fordít. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja - 2. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2001. július 5.

Júl. 4-én töltötte 90. életévét Puskás György egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott rektora. Az 1911. július 4-én Algyógyon született orvosprofesszort, aki 1945-82 között vezette a marosvásárhelyi gyermekklinikát, születésnapja alkalmából dr. Mikola István, a Magyar Köztársaság egészségügyi minisztere díszoklevéllel tüntette ki, több éven át végzett kiváló munkásságáért. A Magyar Egészségügyi Társaság elismerését baráti hangú levélben dr. Andrásofszky Barna, a társaság elnöke tolmácsolta. A díszoklevelet és a levelet a marosvásárhelyi kollégák, dr. Brassai Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, illetve dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia kültagjai, illetve dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke adták át. /(bodolai): Rangos elismerés Puskás György professzornak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2001. december 4.

Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2002. november 25.

Tudományos konferenciával emlékezett meg Kolozsváron, nov. 23-án a Protestáns Teológiai Intézetben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 143 évvel ezelőtt Kolozsváron megtartott alakuló ülésére. Az eseményen részt vett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csúcsvezetése, az erdélyi magyar tudományos élet legjava, jeles közéleti személyiségek és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Vizi E. Szilveszter MTA-elnök emlékeztetett az 1859-es alapító közgyűlésen gróf Mikó Imre szájából elhangzott célkitűzésekre. Mindnyájan a magyar nemzet részei vagyunk egy olyan kontinensen, amely nem az államok, hanem a nemzetek Európája - mondotta a szónok. Egyed Ákos elnöki beszámolójában az EME helyzetét vázolta. Jelenleg az EME 1346 rendes taggal, 90 alapító taggal, 1715 egyetemi hallgatóval, 70 ezer kötetes könyvtárral rendelkezik, de a sok tennivaló meghaladja erőforrásait és ezért számít az MTA támogatására. Az MTA és az EME együttműködési nyilatkozatot írt alá, amelynek tartalmát Szarka László kisebbségkutató ismertette. A cél a tudományos utánpótlás biztosítása, az intézményfejlesztés, a strukturális támogatás, a regionális kutatás fokozása, a könyvtárak és általában az infrastruktúra korszerűsítése, a könyv- és folyóirat-kiadások, valamint az erdélyi tudományosságon belüli együttműködés ösztönzése, egy akadémiai kutatóhálózat kiépítése. A továbbiakban előadások hangzottak el. Jakó Zsigmond, az EME tiszteletbeli tagja, a humán- és társadalomtudományok erdélyi helyzetét ismertette. Markó Bálint (EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának elnöke) a természettudományi kutatások lehetőségeiről értekezett. Brassai Zoltán marosvásárhelyi professzor az orvostudományi kutatások időszerű erdélyi kérdéseit tárta fel, Gyenge Csaba EME-alelnök pedig a műszaki tudományok jelenéről és jövőjéről fejtette ki véleményét. Az ülés Berényi Dénesnek, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökének üdvözlő zárszavával ért véget, amelyet Sipos Gábor olvasott fel. Délután a Házsongárdi temetőben leleplezték azt az emléktáblát, amely a Magyar Tudományos Akadémia itt nyugvó tagjainak névsorát tünteti fel, Bölöni Farkas Sándortól Csűrös Istvánig. A táblát állító Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke, Gaal György, méltatta a sírkertben nyugvó magyar tudósok érdemeit. Ezután a konferencia a Protestáns Teológiai Intézetben öt szekció előadásaival folytatódott. /Ördög I. Béla: A magyar tudomány napja Erdélyben. MTA-EME együttműködési nyilatkozatot írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2003. március 31.

Márc. 29-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke levélben üdvözölte a közgyűlést. Elnöki beszámolójában dr. Egyed Ákos az EME 2002-ben elindított reformfolyamatát elevenítette fel: nőtt a tagság bizalma és érdeklődése, 429 rendes és 30 állandó taggal gazdagodtak, erősödött a belső rendtartás és munkafegyelem, elkezdődött a regionális kutatás és a korszerű informatikai adatbázis kialakítása. A tavalyi esztendő egyik legfontosabb eredménye az MTA-val megkötött együttműködési megállapodás volt. Ősszel hagyományteremtő szándékkal indult be az erdélyi Magyar Tudomány Napja. A közgyűlés meghallgatta és elfogadta Sipos Gábor főtitkári jelentését, Soó Tamás gazdasági tanácsosi beszámolóját, valamint Kerekes Jenő ellenőri jelentését. A közgyűlésen számos hozzászólás, javaslat hangzott el. Sipos Emese (Marosvásárhely) az Orvostudományi Értesítő című kiadvány várható beindításáról számolt be. Egyed Emese (Kolozsvár) nagyra értékelte az EMÉ-nek az irodalomtudományi kiadványok támogatásában vállalt szerepét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának új tagjai: Antal Árpád, Tánczos Vilmos, Péntek János, Jakó Zsigmond (1. szakosztály); Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Molnár Géza (3. szakosztály); Vincze Mária, Vallasek Magdolna (4. szakosztály). /Ördög I. Béla: EME-reformtörekvések tudományos életünkben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Kolozsvár) Az EME taglétszáma 4963, 2039 rendes tag (ebből 1707 aktív. 332 nyugdíjas) 90 pártoló tag, 2739 egyetemi hallgató. /(Csomafáy Ferenc): Lezajlott az Erdélyi Múzeum Egyesület rendes évi közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2003. szeptember 5.

Szilágyi Pál professzor lett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektora. Az új vezetőt a Sapientia Alapítvány alapítói, a négy erdélyi történelmi egyház püspökei, illetve az alapítvány kuratóriuma választotta meg szept. 4-én Kolozsváron. A kuratórium elnöki tisztségét ezentúl Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el. Ez a tisztség is Tonk Sándor halála után maradt betöltetlenül, mivel a néhai történészprofesszor egyben az alapítvány elnöke is volt. Szilágyi Pál, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának professzora /sz. Tasnád, 1933. jún. 18./ 1996 és 2000 között az egyetem rektor-helyettese volt. Nem kis mértékben Szilágyi professzor tevékenysége nyomán, ebben az időszakban épült ki a magyar nyelvű oktatás a nagy múltú intézményben. Míg a kilencvenes évek elején csupán néhány magyar nyelvű tanszék működött a BBTE-n, rektor-helyettesi mandátuma után közel 5000 romániai magyar nemzetiségű diák tanulhatott magyarul 13 karon, ezen belül 46 szakon. Irányítása alatt épült ki folyamatosan a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű tanítóképző főiskolákra. Szilágyi Pál számos magyarországi, romániai és nemzetközi szervezet tagja, egyebek között a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. A professzor aktívan, szakmai vezetőként közreműködött az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, valamint a Felsőoktatási Tanács munkájában. A 70. életévében járó professzor megválasztása után elmondta: azzal a feltétellel vállalta el ezt a tisztséget, hogy bármikor visszaléphet, amennyiben egészsége nem engedi meg, hogy teljes körűen lássa el feladatát. A rektor hozzátette, hogy az egyetem eredeti célkitűzései nem változtak, tevékenysége során a már feltérképezett hibákat szeretné megszüntetni. Az új rektor mandátuma két évre szól, míg a kuratórium tagjait négyéves mandátummal bízták meg. A kuratórium egyben új elnököt is választott: Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjai Marton József, Brassai Zoltán, Kolumbán Gábor, Szilágyi Pál, Tolnai István, Toró Tibor és Kun Imre. /Borbély Tamás: Új vezetők a Sapientia élén. Szilágyi Pál és Kató Béla mellett voksolt a többség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2004. november 23.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ – Romániai Magyar Akadémia Testület tagjai kötelességüknek tekintik, hogy állást foglaljanak a kettős állampolgárság ügyében. Ez a nemzet jövőjét meghatározó távlati döntés: a határozott IGEN szavazat a nemzeti szolidaritást, együvé tartozást nyilvánítja ki, azt a nyelvi és szellemi egységet, amely összekapcsolja az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kiss Elemér, Kiss István, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjai, Lászlóffy Aladár, a Román Akadémia levelező tagja /EME – állásfoglalás a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2005. június 17.

„Az 1990-ben újraindult Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ ugyan nincs monopolhelyzetben, hiszen a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Kriza János Társaságnál is folyik tudományos kutatás, de nem titok, hogy az EME erdélyi magyar akadémiává, tudományos kutatóintézetté akar alakulni” – magyarázta Egyed Ákos történész, az EME elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. Azonban az EME szinte kizárólagosan magyarországi forrásokból működik. A magyar állami költségvetéstől függő keretből az EME pillanatnyilag 12 belső kutatót foglalkoztat, emellett az MTA Domus Hungarica programjában nyertes, néhány erdélyi szakember 1–3 hónapig részesülhet kutatási ösztöndíjban. Egyed Ákos szerint mindez még akkor is kevés, ha több erdélyi szakértő az EME ajánlását is élvezve végezhet egyéni kutatómunkát. „Ilyen körülmények között nagy a lemorzsolódás, és sérül az utánpótlásképzés” – vázolta az EME elnöke. „A bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, a biológia-, fizika- és kémia-, az orvostudományi, műszaki, jogi és társadalomtudományi, a matematika- és informatika-, valamint agrártudományi szakosztályokat működtető EME csak akkor válhat a romániai magyar tudományosság akadémiájává, és hosszú távon csak úgy maradhat fenn, ha kiemelt támogatásban részesülve az MTA területi intézményévé válik, és kapcsolatot létesít a Román Akadémiával” – tette hozzá. Csucsuja István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem karának dékán-helyettese szerint a kutatási támogatások rendszere tulajdonképpen „partizánakció”. A tudományos történetkutatás bel- és külföldi forrásai nagyrészt elapadtak, így sem a tanároknak, sem a tanársegédeknek, illetve doktorandusoknak nem adódik lehetőségük a kutatásra. A BBTE magyar történészei korábban az Országos Kutatási Tanács (CNSIS) pályázatain szereztek munkájukhoz pénzt, de két esztendeje ez a forrás is elapadt. Az egyetemnek nincsenek kutatást segítő belső pénzügyi forrásai, ráadásul az MTA Bolyai-ösztöndíjaihoz sem jutnak már hozzá. Mostanában egyetlenegy lehetőséggel, az MTA Domus Hungarica pályázati programja révén szerzett forrásokkal kell beérniük. „Általában 40-50 millió lejről van szó, ami azonban legfeljebb 2-3 ember nagyon rövid ideig tartó kutatásához elegendő”. Az erdélyi magyar történészeknek azt róják fel a magyarországiak: nem kutatnak eleget, de ezt a szűkös anyagi háttér nem teszi lehetővé. Valamivel előnyösebb helyzetben vannak a társadalomkutatók. A BBTE szociológia karának dékán-helyettese, Horváth István szerint a szociológiai kutatás egyrészt nem túlzottan infrastruktúra-igényes, másfelől pedig be tudnak kapcsolódni olyan programokba, amelyek keretében „kisebb” témákhoz is tudnak gyűjteni adatokat. Az igazán nagy reprezentativitású kutatásba legtöbbször bele sem kezdenek, mert támogatásuk nem folyamatos. Horváth szerint a mai állapotok távolról sem felelnek meg a kutatási ideálnak, de az 1990-es évek elejéhez képest óriási előrelépés tapasztalható. „Ráadásul – tette hozzá Horváth István – a mi erdélyi magyar kulturális sajátosságainkból azáltal is hasznot lehet húzni, hogy a munkánk mind a támogatások, mind az eladhatóság szempontjából magyar és román irányban egyformán működtethető.” Brassai Zoltán professzor, a Sapientia – EMTE tudományos tanácsának elnöke, a Kutatási Programok Intézetének igazgatója sem tartja elegendőnek a kutatásra fordított keretet. Az EMTE a Sapientia Alapítvány révén évi kétmilliárd forintos támogatást kap a magyar államtól. Az összeg 85-90 százalékát egyetemfejlesztésre fordítják, kutatásra, doktori ösztöndíjakra, illetve könyvkiadásra 5-6 százalék, azaz 100-120 millió forint jut. Ennek 60 százalékát belső, 10 százalékát vegyes, 30 százalékát pedig külső kutatásokra irányítják. Brassai professzor összehasonlításként az évi 27 milliárd forintból gazdálkodó debreceni, illetve a 20 milliárd forintos kerettel rendelkező miskolci egyetemet említette, az EMTE ennél jóval szerényebb, 5-6 milliárd forintos kerettel is beérné. Miközben az erdélyi kutatók külső forrásokat keresnek, a Communitas Alapítvány idén sem hirdetett pályázatot munkájuk támogatására. Takács Csaba, a Communitas kuratóriumi elnöke, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte: a panasz jogos, a kutatók elvárása indokolt. Szerinte a Román Tudományos Akadémia irányában sem szabad elzárkózni. „Az MTA nem tudja felvállalni a feladatok sokaságát, de partner abban, hogy a határon túli magyar kutatás megtalálja útját és helyét a nemzetközi rendszerben” – jelentette ki Tarnóczy Mariann, az MTA Határon Túli Magyarok Tudományos Titkársága elnöki bizottságának titkára. 1990-ben még a határon túli magyar szakemberek számbavétele volt a fő tennivaló, ma már közös programokban közös kutatásokat végeznek. Az MTA idén 110 millió forintot fordít a határon túli magyar tudományos kutatásra. Az összeg több mint a fele Erdélybe megy, de ez korántsem elég. Tarnóczy Mariann szerint nemcsak magyar, más nyelvű kiadványaikban is közölniük kell a magyar kutatóknak munkájuk eredményeit, ezáltal tudnak bekapcsolódni abba a nemzetközi rendszerbe, amelyben a szélesebb körű ismertség mellett a kutatás támogatásának további forrásai is elérhetők. „Ezért fontos, hogy a határon túli magyarság felépítse saját intézményrendszerét, meghatározza annak sajátos céljait, elképzeléseit, prioritásait. Ebben az MTA partner, akárcsak azokban a kutatási programokban, amelyeknek adott részei azonosak a határon túli magyar kutatókéval” – mondta Tarnóczy Mariann. /Benkő Levente Nagy feladatok kevés pénzből. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

lapozás: 1-30 | 31-47